Amikor megfigyeljük a természetet, észrevehetjük a ciklikusságot. Tavasz: megújulás, nyár: a beérés, ősz: a betakarítás, tél: a pihenés ideje. Aztán kezdődik elölről minden. Az éjszaka a pihenés, a nappal az aktív cselekvés ideje. A szervezetben is megfelelő időrendi sorrendben követik egymást a szervek aktív és passzív időszakai: ezt a hagyományos kínai orvoslás öt elem tana igen jól kifejez. Ha tudnánk, és így élnénk: hogy reggel 7-9 óra között reggelizzünk, (mert ekkor van a gyomor aktív időszaka); hogy az este 7-9 között nem eszünk, (mert ekkor van a gyomor passzív ideje); hogy 11 óra előtt feküdjünk le aludni, (mert a máj nem tudja elvégezni éjjel a munkáját, ha tele van a hasunk, vagy még dolgozunk), nagyon jó kapcsolat alakulna ki szervezetünkkel. Ezeknek a szabályoknak megvan a magyarázata, bárki utána olvashat, nem titok.

A ciklikusság jelen van a nők életében is, és ha erre nem figyelnek, bizony előbb-utóbb megbosszulja magát. Nos a mozgásnál is oda kell figyelni a törvényszerűségekre: más egy fiatal, még nem szült nő szervezete és más egy már gyermeket kihordott nő szervezete.

Kevés nő tudja, hogy a peteérés utáni 2 hétben kevesebb energiánk van, ami azt jelenti, minden erőfeszítéshez sokkal nagyobb energia-befektetés szükséges, mint két héttel előtte. A menstruáció alatt pedig egyenesen tilos lenne a nagy terhelés! A nők egyenrangúságáért folytatott harcban teljesen elfeledkeztünk arról, ami a lényeg: ha esik, ha fúj, nők maradtunk: gyengék, hisztisek, lágyak, kecsesek. Miért cipekedünk? Miért emelgetünk? Nincs elég férfi, aki ezt megtegye? A férfiak szeretik, amikor segíthetnek - aki nem, az nem férfi. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés szerepét. Amikor nincs baj, nem fáj, nincs betegség, nem is gondolunk arra, hogy óvni, védeni kellene azt, ami még ép. Meg kellene tanulnunk, hogy értékelni tudjuk mindazt, ami "itt és most" van, ne akkor ébredezzünk, és futkossunk fűhöz-fához, amikor gond van. Ne akkor figyeljünk fel az egészség fogalmára, amikor már a hiányát érezzük!

Az is igaz, ha nagyobb gondot és figyelmet fordítanánk a megelőzésre, sokkal kevesebb orvosra és gyógyszerre lenne szükség.

Nos mindenkinek meg van a lehetősége és a joga a döntésre:
a diszharmóniát, választja-e annak elég borsos kiadásaival és következményeivel, vagy az egészséget, annak kiadásaival, és sajátos következményével: a harmonikus élettel. A választás mindenki előtt nyitva áll - kérdés, mikor leszünk elég érettek arra, hogy a számunkra legmegfelelőbb döntést hozzuk meg. Amennyiben nem tudunk dönteni, kérjünk véleményt attól, aki azon a területben jártas.

 

Ami a jógát illeti.

A jóga Indiának több ezer éves hagyományokon épülő gyakorlatrendszere, mely jellegzetes tornagyakorlatokból, légzésszabályozásból, valamint a gondolatot összpontosító, a tudatot és érzelemvilágot befolyásoló szellemi gyakorlatokból áll.
Nem egyetlen tan, hanem számos, többé-kevésbé párhuzamos rendszer együttese. Ezek egységbe tartoznak, mert módszereikben és felfogásukban igen hasonlók. A különféle rendszereket két nagy csoportra osztjuk: hatha jógára és a szellem jógára.

A hatha jóga testgyakorlatokból (ászanákból és mudrákból), légzésszabályozásból ( pránajáma). Ezeken kívül számos egészségügyi szabályt is tartalmaz. Célja a legtökéletesebb egészségi állapot elérése, fenntartása. A különféle szellemi jógairányzatok alapiskolájának tekintik. A szellemi jóga a tudatos és tudatalatti idegműködés szabályozását célzó gyakorlatokból áll. Célja a legtökéletesebb életmód megteremtése: a külvilág behatásaira való legmegfelelőbb reakció kialakítására nevel.

A jógarendszer megértéséhez nem elég annak tanait elolvasni, ezért a következőkben vázlatosan áttekintjük a jóga keletkezését India történetének tükrében. Ne sajnálják az időt a következő részre azok, akik a jógát valódban meg akarják ismerni! ( következik : 3. rész)