Mit tehetünk, mit tegyünk azért, hogy egészségünket a lehető legtovább élvezhessük? Ha mozgást választunk, melyik legyen az, amelyik a leginkább segíti testünket - lelkünket frissen tartani?

Igen nagy választék áll rendelkezésünkre, a fittnes szalonok ontják az érdekesnél érdekesebb órákat. Nem panaszkodhatunk. És itt álljunk meg egy pillanatra. Aki bármikor is tanult mozgásoktatást - tudja nagyon jól, hogy melyik izmot, izomcsoportot, milyen mozdulattal lehet erősíteni, nyújtani, stb. Megtanulta azt is, hogyan állítsa össze a gyakorlatokat, hogy az egész test át legyen mozgatva. Már rég bevált szokás, hogy bemelegítünk, nehogy sérüljenek az izmok, izületek. Az utóbbi időkben egyre több helyen relaxálnak a mozgás után. És azt mennyire tudjuk, hogy a gyakorlatok minden egyes emberre nézve előnyös hatásúak-e?

A gyakorlatok végzése mindig személyreszabott kellene hogy legyen, mert minden embernek más a testfelépítése. Ami egyiknek jó, a másiknak lehet hogy megterhelő.

Nem a nyugati oktatás és mozgáskultúra ellen emelek szót, hanem a szakmai ismereteket és megfelelő tapasztalatokat mellőző oktatás ellen. Amikor valami nem az építésről, hanem a rombolásról szól - sajnos sokszor csak későn vesszük észre hátrányait. Egy jógaoktatónak tudnia kell, hogy a hozzá bejelentkező embernek milyen egészségügyi problémái vannak (pl. visszér, magas vérnyomás, izületi panaszok.), mert ezek szerint tudja személyre szabottan összeállítani a jógaelemeket. Egyáltalán nem túlzok, amikor azt mondom, hogy a jóga valamilyen fokú ismerete ma már hozzátartozik az általános műveltségünkhöz.

Jó pár éve, amikor a keleti mozgáskultúra Magyarországon is kezdte megmutatni magát, a jóga, a Taichi, a Chi Kung is az érdeklődés középpontjába került.

 

Telt - múlt az idő, megérkeztek hazánkba a keleti országokból az oktatók, hogy átadják értékes tanításaikat. Aki megtehette, kiment a jóga hazájába, hogy ott szerezzen tapasztalatokat. Amikor valaki megfelelő oktató keze alatt kezdett el a jógával ismerkedni, igazi kincset kaphatott. A jóga nemcsak mozgás, a jóga életforma - mint ahogy mindegyik keleti mozgásról elmondható ugyanez.

"Nem használ a jógának, hogy önjelölt jógaoktatók üzleti érzékük teljes buzgalmával, elképesztő eredmények ígérgetésével szédítik kezük alá a gyanútlan érdeklődőket. A szakszerűtlen vezetés és a beígért csodák elmaradása hamar lelohasztja az érdeklődést". (idézet: dr. Vígh Béla) Mindezek ellenére mégis fellángolt a jógázó kedv és szinte minden generáció igyekszik elsajátítani azt - és igen ígéretes, hogy egyre több a valóban szakszerű, értékeket átadni képes jógaoktató, akinek tudásában megbízhatunk.

A természetgyógyászati képzés komoly szakmai vizsgához kötött kötelezettsége rendet szeretett volna teremteni ebben a zűrzavarban. A jóga oktatása ennél fogva egészségügyi és természetgyógyászati ismeretek nélkül szóba sem jöhet. Emellett, aki éveken keresztül jógát tanult, majd a megfelelő mesternél oktatói vizsgát tesz: nos ő is kompetens ehhez a munkához. Azért írtam le ezeket a sorokat, mert az az első lépés, amikor jógázni szeretnénk, hogy tudjuk, kihez menjünk, kire bízhatjuk rá magunkat. Mindig kérdezzük meg, milyen képzettsége van az oktatónak. Kérdezzünk bátran, mondjuk el milyen problémákkal küzdünk, ha fáj, szóljunk, megfelelő oktató tudja mit kell tenni ilyenkor. Aki elkezd jógázni, hamarosan rájön, hogy egy olyan nagyszerű életformát ismert meg, amivel valóban fitt maradhat.

 

A cikk folytatásában:

• Mi a helyzet a nők fittségével? Mi is az a megelőzés, és miért kell beszélni róla?
• A jóga kialakulásának története, fogalma, célja.
• Megállják-e helyüket a jóga tapasztalatok a modern tudomány megvilágításában? Milyen torna végezhető orvosi ellenőrzés nélkül, mikor kell orvosi tanácsért fordulni? Milyen betegségekben használható, mikor nem?
• Ezekre a kérdésekre csak megalapozott, tudományos szemszögből lehet megnyugtató válaszokat adni.