túlsúlyosok számának növekedését? Ezt az igen érdekes felvetést vizsgálták skóciai kutatók. A tanulmány elkészítésében 42 pár vett részt, bevonásukkal a kutatók arra jutottak, hogy a nem véletlenszerű párválasztás hozzájárulhat az elhízás terjedéséhez. Ennek oka lehet, hogy a túlsúly már egyre fiatalabb korban megjelenik, így a tinédzserek és kora huszas éveikben levők könnyebben kategorizálnak, hogy partnerük a "macis-duci" vagy inkább "inas-csontos" típushoz tartozik-e. A kutatásból kiderült, hogy a párválasztásnál a hozzánk hasonló társat választjuk.

 

Kamaszkori testtömeg-index és a gyermekek számának alakulása felnőttkorban

A testtömeg és a párválasztás lehetséges összefüggései más kutatócsoportokat is gondolkodóba ejtettek. Finn kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szerelem gyümölcsének; a gyermekeknek számát vajon befolyásolja-e testtömeg. Az 1980-ban kezdődő felmérés 1298 finn, 12, 15 és 18 éves fiú és lány bevonásával indult. Huszonegy év elteltével az időközben nőkké és férfiakká vált csapat gyermekeinek számát vizsgálva a következőket találták a kutatók: A kamaszkori testtömeg-indexeket alapul véve legkevesebb gyermeke az elhízottaknak volt, a normál súlyúaknál 32-38%-kal kevesebb.
Akik azonban kicsit jobban vigyáztak testtömegükre kamaszkorban és nem voltak elhízottak, "csak" túlsúlyuk volt, azok 4-8%-kal kevesebb gyermeket vállaltak, mint normál súlyú társaik. A soványabb tinik gyermekeinek számát elemezve az derült ki, hogy nekik is kevesebb gyermekük van (átlag 10-16%-kal), mint a normál súlyúaknak. Ezek az összefüggések hasonlóak voltak férfiak és nők esetében. A testtömeg és a párválasztás lehetséges összefüggései más kutatócsoportokat is gondolkodóba ejtettek. Finn kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szerelem gyümölcsének; a gyermekeknek számát vajon befolyásolja-e testtömeg. Az 1980-ban kezdődő felmérés 1298 finn, 12, 15 és 18 éves fiú és lány bevonásával indult. Huszonegy év elteltével az időközben nőkké és férfiakká vált csapat gyermekeinek számát vizsgálva a következőket találták a kutatók: A kamaszkori testtömeg-indexeket alapul véve legkevesebb gyermeke az elhízottaknak volt, a normál súlyúaknál 32-38%-kal kevesebb.
Akik azonban kicsit jobban vigyáztak testtömegükre kamaszkorban és nem voltak elhízottak, "csak" túlsúlyuk volt, azok 4-8%-kal kevesebb gyermeket vállaltak, mint normál súlyú társaik. A soványabb tinik gyermekeinek számát elemezve az derült ki, hogy nekik is kevesebb gyermekük van (átlag 10-16%-kal), mint a normál súlyúaknak. Ezek az összefüggések hasonlóak voltak férfiak és nők esetében.

Konklúzióként elmondható, hogy a normál testtömegtől bármilyen irányban történő nagyobb eltérés (akár soványság, akár elhízás), negatívan befolyásolja a gyermekek számának alakulását a populációban. Az egyre növekvő gyermek és kamaszkori elhízás pedig veszélyeztetheti a jövő nemzedékek reproduktivitását.