a termék valamennyi összetevője; lejárati vagy felhasználhatósági ideje. Szerepelhet továbbá az élelmiszereken a termék táplálkozási értéke, hogy mennyi kalóriát és hány gramm fehérjét, zsírt és szénhidrátot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Természetesen a tápanyagtáblázatban utánanézhetünk ezeknek az adatoknak, de mivel ez nem minden esetben elérhető, fontos, hogy az elfogyasztásra kerülő termék címkéjén is fellelhetőek legyenek ezek az értékek. Így könnyebben dönthetünk a termék megvásárlásáról, illetve arról, hogy inkább a polcon hagyjuk. A termékcímkéken való tájékozódás Kanadában sem magától értetődő mindenki számára. Ezért Ontario tartomány táplálkozástudományi szakemberei fogyasztói workshopokat rendeztek a vidéki vagy eldugott településeken élő emberek számára, hogy tudatosságra ösztönözzék őket a vásárolt termékek tekintetében.

A megyében 18 helyszínen jártak ezzel a rendezvénnyel, a résztvevő 259 fő jellemzően a nők köréből került ki (81%). Ez az arány nem meglepő, hiszen a bevásárlásokat többnyire ők végzik. A termékcímkét bemutató szemináriumok előtt a háziasszonyokat egy-egy termék kiválasztásában jellemzően a család jövedelme vezérelte, de a workshopok hatékonyságát bizonyítja, hogy az utánkövetés során bebizonyosodott, hogy az elsajátított tudás birtokában a résztvevők már a termékcímke adatait is figyelembe vették a vásárlás előtt.
Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt biztosítsunk ilyen jellegű "oktatást", hiszen a mindennapi életben nemcsak a történelmünk és a matematika ismerete fontos, hanem a tudatos táplálkozás elterjedése is, hogy megelőzhetővé válhassanak a táplálkozással és az életmóddal összefüggő betegségek.

Termékcímkék használati értéke

A termékcímke megléte már önmagában is egy lépés a kiegyensúlyozott táplálkozás felé, de természetesen fontos, hogy minél több fogyasztó érezze szükségét a vásárlás előtti tájékozódásnak.

 

Azonban a címkéket nem elég elolvasni, az azokon szereplő adatokat értelmezni is tudni kell. Ezt a forgalmazó is megkönnyítheti egy kissé azzal, ha a "rideg" felsoroláson túl az ún. E-számokat az érhetőbb megnevezésével is feltűnteti, és esetleg be is sorolja, például így: "Természetes színezék: karamell (E150a)" vagy "Étkezési sav: citromsav (E330)". Az élelmiszer-adalékanyagok szabályozása hazai és nemzetközi szinten egyaránt a FAO/WHO közös Élelmiszer Adalékanyag Bizottságának ajánlásait veszi alapul, és az Európai Unióban szigorú keretek között ellenőrzik azt.

Néha még egy szakember számára sem egyértelmű, hogy mit tartalmaz a címke. Arra vonatkozóan, hogy a közérthetőség mennyire nem mindegy egy termékcímke esetében, Ausztráliában és Új-Zélandon szakértők feldolgozták a fellelhető helyi szakirodalmat. Azt a következtetést vonták le, hogy bár sokan megnézik, sőt figyelembe is veszik a termékcímkén leírtakat a vásárláskor, a valós használat és megértés még hiányzik. Pedig ez alapfeltétele annak, hogy tudatosabban választhassunk a szervezetünk számára. A kutatók fontosnak tartják a könnyen érthetőség növelését és az értelmezési ismeretek minél szélesebb körű terjesztését.

Erre itthon is egyre nagyobb az igény. Tegyünk érte együtt!

Forrás:
Tudományos életmódtanácsok Hírlevél