Asztma és sport     2008.01.25. Dr. Kaszó Beáta   Az asztma az utóbbi időben a jól kezelhető betegségek sorába lépett. Megfelelően beállított kezelés mellett az asztmás beteg tünetmentes, életvitelét, éjszakai nyugalmát nem zavarja meg köhögés, nehézlégzés. Nem is olyan régen az orvosok az asztmás betegeknek kíméletet javasoltak, s eltiltották a rendszeres testmozgástól.

Ez viszont sokszor hízáshoz vezetett, ami tovább rontotta a légzésfunkciót. Emellett rizikótényezőt jelentett szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség és más egészségi problémák kialakulásához. Kezeletlen asztmában a kisebb testi megerőltetés is akadályokba ütközhet. Megfelelő kezeléssel viszont még a súlyos asztmában szenvedő beteg is sportolhat, sőt a versenysportokban is részt vehet. Az 1984-es olimpián részt vevő 597 sportoló közül 26 volt igazolt asztmás. A fizikai terhelésre jelentkező tünetek (száraz köhögés, sípoló, nehezített légzés, mellkasi nyomás, szorítás) gyakrabban jelentkeznek hideg levegő belégzése esetén, ezért kisebb az asztmás roham esélye, ha a beteg olyan testedzést választ, mely télen zárt helyen végezhető (előnyösebb pl. az úszás, mint a sífutás).

Nagyon fontos a testedzés előtt végzett bemelegítés, mert ezzel is csökkenthető a rosszullét kialakulásának valószínűsége. Az edzés végén pedig néhány perces nyújtózás vagy más, kevésbé megerőltető mozgás lehetővé teszi a légutak fokozatos felmelegedését, amivel elkerülhetők az edzés utáni kellemetlen tünetek. Az asztmás beteg számára tehát megfelelő kezelés mellett bármely sportág javasolható. A legelőnyösebb az úszás. A labdajátékok, küzdősportok asztmát kiváltó hatása ugyancsak kicsi. A hosszútávfutás gyakrabban okozhat tüneteket, különösen a pollenszezonban szabadban, vagy hideg levegőn végzett edzés miatt. A hideg levegő tüneteket okozó hatása is csökkenthető azonban orrlégzéssel vagy a száj elé kötött sállal.

Az ideális az lenne, ha az asztma kezelésének részét képezné a hetente 4-5 alkalommal legalább 20-30 percig végzett testedzés. Hatására ugyanis nemcsak az általános erőnlét javul, hanem a jobb edzettségi állapot következtében csökken a légutak fokozott reakciókészsége és a gyógyszerszükséglet.

Dr. Kaszó Beáta