(akinek a tünetei "maguktól", NEM attól a bizonyos szertől jelentek meg!) , ezeknek az enyhítésére, gyógyítására képes.  Saját magán, családján és barátain, majd másokon is, különböző szerekkel végzett megfigyelései nyomán fogalmazta meg a hasonlósági szabályt, mely véleménye szerint egy alapvető természeti törvény kell legyen: "Similia similibus curentur" ("hasonlót a hasonlóval gyógyítani").

A homeopátiában használatos szereket tünetmentes személyeken vizsgálják be, ez a szerekről szerzett információink egyik legfontosabb forrása.

Hogy valójában miféle természeti összefüggésen alapszik ez, a homeopátiát egyáltalán lehetővé tevő "hasonlósági szabály", nem tudjuk. Csupán a folyamatok által tapasztaljuk, hogy van valamiféle szabályosság, és ez a homeopátiában így mutatkozik meg. Tény, hogy a legkülönbözőbb természettudományok területén is megtaláljuk a "hasonlóság" elvét. Sok, egymástól különböző rendszer, különböző nagyságrendben gyakran "használ" hasonló módszereket. Úgy tűnik, a természet "ismétli önmagát": hasonló mintákat, módszereket valósít meg, közegtől és nagyságrendtől függetlenül. Csak így magyarázható az a bizarr, de tapasztalat által igazolt tény, hogy egy természetes (ásványi, növényi, állati, stb. eredetű) anyag olyan mintát, információt tartalmaz, mely valamiképpen hasonlatos egy olyan bonyolult rendszer saját mintájához, mint az emberi szervezet.