Lisztérzékenység és megelőzése     2010.10.28. Fitt élet   Számtalan kellemetlen tünetet okozhat, mire a betegség felismerésre kerül. A lisztérzékenység a gyermekek 6-7 százalékánál jelentkezhet, megelőzésében döntő szerepet játszik a liszttartalmú ételek megfelelő időpontban történő bevezetése.

Nem csak a gyermekek betegsége

A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely 50-50%-ban két alcsoportra oszlik: glutenin és gliadin.

A lisztérzékenység (orvosi nevén cöliákia) a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység. Korábban a kisgyerekek betegségének tartották, mivel a tünetek főként a liszttartalmú ételek bevezetését követő időszakban jelentkeztek, de ma már tudjuk, hogy felnőtt korban is létrejöhet a lisztérzékenység kiváltotta bélkárosodás.

Fontos a korai diagnózis

A vékonybél belső felszínén lévő nyálkahártyát bélbolyhok borítják. A szervezetünkbe jutó tápanyagok felszívását ezek a bélbolyhok végzik. A liszttartalmú ételek fogyasztásának hatására lisztérzékeny betegeknél a bélnyálkahártyában gyulladásos folyamatok indulnak el, melyek eredményeképpen a nyálkahártya károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak.-magyarázza dr. Hidvégi Edit , a Budai Allergiaközpont gasztroenterológus orvosa. A lisztérzékeny egyén ezért képtelen lesz a tápanyagokat megfelelő mennyiségben felszívni, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni. Első tünetként hasmenés jelentkezik, majd hosszú távon a fel nem ismert lisztérzékenység fogyáshoz vezet, ezzel együtt a has puffadttá válik. A későbbiekben vérszegénység, csontritkulás is kialakulhat.

Tünetek, vizsgálatok

A tünetek rendszerint a lisztes táplálék bevezetését követő 3-6 hónap múlva kezdődnek. A csecsemő nem gyarapszik, sőt, inkább fogy. Kedvetlen, bágyadt, gyenge lesz. Krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás esetén gondolhatunk lisztérzékenységre különösen, ha valamelyik családtagnál is igazolták a betegséget. Felnőtteknél a vékony testalkat, kezelésre nem, vagy rosszul reagáló vérszegénység a leggyakoribb tünet. Ilyenkor forduljunk gasztroenterológus szakorvoshoz a diagnózis megállapítása, illetve a kezelés megbeszélése céljából. A betegséget speciális vérvizsgálattal és vékonybél nyálkahártya biopsziával (szövettani vizsgálat) lehet igazolni.

Figyeljünk az összetevőkre!

A lisztérzékenység kezelésében egyedüli lehetőség a lisztes ételek teljes kihagyása az étrendből. Ilyenkor a panaszok hamarosan elmúlnak, a fejlődés normalizálódik, a felszívódási zavar megszűnik. A diétát egész életen át kell tartani, mert csak így maradhat tünetmentes a beteg.

Lisztérzékeny beteg számára válasszuk azokat a termékeket, melyek csomagolásán gluténmentes , gliadinmentes , vagy lisztérzékenyek is fogyaszthatják felirat látható. Kereskedelmi forgalomban kaphatóak késztermékek is, például gluténmentes kenyér, vagy száraztészta.

Bizonyos készételek, húskonzervek, édességek, levesporok nagy része is tartalmazhat nyomokban glutént, ezek kiszűrésére a bevásárlás során az összetevők listáját mindig gondosan tanulmányozzuk át.

Mindent a maga idejében

A gyermek 5-7 hónapos kora előtti időszakot megelőzően csak gluténmentes élelmiszereket válasszunk ételeinek elkészítéséhez. Főzelékek sűrítéséhez, vagy pépek készítéséhez ebben az időszakban használjunk burgonyát, rizs-, vagy kukoricalisztet.

A betegség kialakulásában az öröklődés kulcsfontosságú szerepet játszik, így a megelőzésre különösen azokban a családokban kell nagy gondot fordítani, ahol más családtagoknál is igazolták a betegséget. A legújabb vizsgálatok szerint a lisztérzékenység legjobb megelőzése, ha 5-7 hónapos korban, még a szoptatás alatt kap liszteset a csecsemő, így jobban tudja tolerálni ezt a táplálékot. A lisztérzékenység fiatalabb korban sokkal intenzívebb tünetek formájában jelentkezik, mint későbbi életkorban. A lisztes ételek 5-7 hónapos kor után történő bevezetése esetén az anyatej védő faktorai már nem hatnak, és az enyhébb tünetek miatt a betegség is később kerülhet felismerésre.

www.allergiakozpont.hu